Gyomortükrözés intravénás rövid altatásban
A gyomortükrözés intravénás altatószer adásával rövid, de teljes altatásban is elvégezhető. Ilyenkor egy apró kanült (Branül) helyeznek be az egyik alkari vénába, amelyen keresztül altatószert (pl. propofol) juttatnak a szervezetbe. Ennek hatására a beteg teljes álomba zuhan.
Ebben az állapotban semmit nem érez, az altatásból való felébredés után semmire nem emlékszik a vizsgálatból, ugyanakkor a vizsgálatot követően (az altatószer adagolásának abbahagyása után 1-2 perccel) könnyen felébred.
Ennek köszönhető az is, hogy az intratrachealis (a légcsövön keresztül altatógázzal végzett) altatáshoz képest sokkal kisebb kockázattal jár az intravénás altatás. Ezt a módszert alkalmazzuk diagnosztikus központjaink többségében, a vizsgálatot gyakran vastagbéltükrözéssel együtt egy intravénás vizsgálattal végezzük el.
Gyomortükrözés bódításban?
A gyomortükrözés intravénás nyugtatószer adásával éber altatásban, „bódításban” is elvégezhető. Ilyenkor egy apró kanült (Branül) helyeznek be az egyik alkari vénába, amelyen keresztül nyugtatószert (pl. midazolam) juttatnak a szervezetbe. Ennek hatására a beteg felületes álomba zuhan.
Ebben az állapotban az utasításokat megérti, azonban a gyomortükrözés okozta kellemetlen érzések kiesnek. Lényeges megjegyezni, hogy nem valódi altatásról van szó, hanem egy olyan állapotról, amelyben a beteg mintegy kívülről szemléli a vizsgálatot, a vizsgálat okozta kellemetlen érzések és a szorongás megszűnik, ugyanakkor a vizsgálatot követően könnyen felébred.
Ennek köszönhető az is, hogy a valódi altatáshoz képest sokkal kisebb kockázattal jár a bódítás. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem minden esetben következik be a kellemetlen érzések megszűnése, csak a módszer mellékhatásai érvényesülnek. Központjainkban ezért bódítás helyett intravénás rövid altatást végzünk (lásd előző pont).
Röviden a gyomortükrözésről
A gyomor eszközös vizsgálatára száloptikás eszközök alkalmazásával kerül sor. Ezeket a betegnek le kell nyelnie, ami még altatás nélkül is inkább kellemetlen, mint fájdalmas érzés. Az orvossal és szakasszisztenssel történő szoros együttműködéssel és némi önfegyelemmel azonban nem okoz túlzott megterhelést a betegek számára.
A vizsgálat előtt a beteg egy műanyag karikát kap a szájába, amire rá kell harapnia, és az egész vizsgálat során tartania kell. Ez az endoszkóp védelmét biztosítja. A gyomortükrözés kezdetekor az endoszkópot ezen a karikán keresztül, a nyelv és a szájpadlás közötti részen a szájüregbe vezeti az orvos.
Miután az eszköz a garathoz ért, néhány nyelő mozdulattal segítheti a beteg az orvos munkáját: ennek során az eszköz a nyelőcsőbe jut. A nyelőcsövet és a gyomrot levegővel fújják fel, hogy az így kitáguló gyomorfalon a nyálkahártya-redőzet elsimuljon, láthatóvá téve ezzel a teljes nyálkahártya-felszínt. A beteg ilyenkor úgy érzi, mintha felpuffadt volna, böfögnie kellene.
A szövettani (biopsziás) mintavétel fájdalmatlan. A vizsgálat néhány percet vesz igénybe, utána legalább fél óráig nem szabad sem enni, sem inni (az érzéstelenítő folyadék miatt ugyanis könnyen félrenyelhet a beteg).
Mikor indokolt gyomortükrözést végezni?
A gyomortükrözés elvégzésének szükségessége függ a beteg panaszaitól és tüneteitől, a panaszok-tünetek jellegétől, fennállásuk idejétől, az étkezéshez való viszonyuktól, továbbá a beteg életkorától, valamint a kísérő betegségek típusától.
Mindenképpen minden életkorban indokolt a vizsgálat ún. alarm tünetek (étvágycsökkenés, fogyás, hányinger, hányás, ételundor, vérzés [fekete széklet, vérhányás], gyomorürülési zavar) jelentkezésekor. Bizonyos betegségek esetében gyomortünetek hiányában is szükséges a vizsgálat elvégzése. Ilyen például a Crohn-betegség, ahol a vékony- és vastagbél érintettsége mellett szükséges a nyelőcső, a gyomor és a nyombél érintettségének a megítélése is.
Felszívódási zavarra utaló tünetek (pl. lisztérzékenység) esetén szükséges lehet a vékonybél kezdeti szakaszát borító nyálkahártya makroszkópos megítélése, valamint a boholysorvadást kimutatni képes szövettani vizsgálat elvégzése. Egyes bőrgyógyászati kórképek (pl.: foltos hajhullás, „id-reakciók”) esetében szükség lehet a gyomor Helicobacter pylori státuszának a megismerésére, amely miatt szintén szükséges a vizsgálat elvégzése és a biopsziás mintavétel.
Gyomorbetegségre utaló tünetek esetén fontos azt is tudni, hogy a beteg hány éves. 35-40 éves kor alatt emésztési rendellenességre (teltségérzés, korai jóllakottságérzés, hányinger, émelygés) vagy reflux betegségre (gyomorégés, köhögés, mellkasi fájdalom, rekedtség, asztmás roham stb.) utaló tünetek esetén lehetőség van arra, hogy először gyógyszeres kezeléssel próbálkozzon az orvos. Ha az ún. tüneti terápia 1-4 hét alatt nem hoz javulást, vagy a kezelés során a beteg állapota romlik, tünetei-panaszai súlyosbodnak, alarm tünetek jelennek meg, mindenképpen indokolt a gyomortükrözés elvégzése.
Olyankor is szükséges a gyomortükrözés, amikor egy adott gyógyszeres kezelést csökkentve vagy megszakítva a panaszok ismételten jelentkeznek, kiújulnak. Néha ún. paraneopláziás tünetek megjelenésekor (visszatérő vénagyulladások/trombózisok, acantosis nigricans [főként a hajlatokban jelentkező barnás, bársonyos felszínű bőrelváltozások megjelenése], vérszegénység speciális típusa [mikroangiopátiás hemolitikus vérszegénység]) is a kivizsgálás részét képezi a gyomortükrözés.
A gyomortükrözés lényege, előnye
Gyomortükrözés során egy vékony száloptikás eszközt kell lenyelni, amellyel a nyelőcső, a gyomor és a patkóbél vizsgálata lehetővé válik. A módszer vitathatatlan előnye kettős: egyrészt szövettani minta nyerhető a patkóbél, a gyomor és a nyelőcső bármely részéből, másrészt a gyomortükrözés során lehetőség nyílik arra is, hogy terápiás beavatkozásokat hajtson végre az orvos.
A szövettani vizsgálat során észlelt elváltozásról megállapítható, hogy jó- vagy rosszindulatú, megismerhető a tünetek hátterében álló gyulladásos folyamat típusa is, valamint az esetek nagy részében a Helicobacter pylori nevű kórokozó jelenléte is igazolható.
A terápiás beavatkozások száma sem csekély. Apró polipok eltávolítása terápiás értékű lehet, vérzéscsillapításra is lehetőséget ad a módszer, illetve bizonyos esetekben áthidaló beavatkozások is lehetővé válnak (pl. szűkületek áthidalása).
A gyomortükrözés kontraindikációi
A gyomortükrözés (gastroscopia) elviekben bárkinél elvégezhető. Bizonyos, az életet közvetlenül veszélyeztető állapotban azonban kontraindikált az elvégzése. Ilyenek a heveny szívizomelhalás (akut myocardiális infarktus), légzőrendszeri distressz okozta oxigénhiányos állapot, a kiváltó októl függetlenül bármilyen alacsony vérnyomással és sokkal járó állapot, keringést megingató felső tápcsatornai vérzés, nem befolyásolható magasvérnyomás-betegség. Ezekben az esetekben mindig az életet közvetlenül veszélyeztető alapbetegség megoldása az elsődleges cél. Csakis ezután kerülhet sor a gyomortükrözés elvégzésére.
Magas kockázatú állapotok esetében (nem korrigált véralvadási zavar, szívizominfarktus után néhány héten belül, súlyos szívkoszorúér-betegség, friss gyomorműtét utáni állapot, heveny hashártyagyulladás, nyaki gerinc subluxatio vagy instabilitás, nyaki gerinc elülső osteophytái [csontkinövései], Zenker diverticulum [nyelőcső tasak], ismert tápcsatornai szerv perforációja) a gastroscopia elvégzése viszonylagos ellenjavallatot jelent, azaz amennyiben a diagnózis más módszerrel felállítható, el kell tekinteni a vizsgálattól, vagy később kell elvégezni.
Nem végezhető el a vizsgálat a beteg együttműködésének hiányában, valamint a beteg (törvényes képviselő) írásos beleegyezése nélkül.